Helyspecifikus kiállítás az Octopus Víztoronyban 2025. október 16. és 2026. január 16. között.
Akartam ezt a teret, már rég kinéztem magamnak kiállításra, és kezdettől valamilyen térbeli installációt képzeltem a polcaira.
Szöveg nélküli mese, egymásnak feszülő világokról, amiket egy vörös (határ)vonal választ el egymástól. Azt szerettem volna csak egyértelművé tenni, hogy van egy fenti napfényes, és egy sötét alvilág, de hogy melyik jó, és melyik rossz, melyik álom és melyik valóság, melyik vidám, és melyik szomorú, egyáltalán mi a különbség a kettő között az elhelyezkedésen és az uralkodó színeken kívül, csak egészen közel hajolva, a részletekben elmerülve látszik.
Szeretem a részleteket. Az összkép (ami csak messziről látszik) egy benyomás, prekoncepció, vagy előítélet, ami egyébként önmagában nem feltétlenül rossz, vagy haszontalan dolog, de a történetek, amik a részletekben rejlenek, könnyen átírják a prekoncepciót, ha közelebbről is megvizsgáljuk őket.
Sokat tudnék még mesélni róla, de nem teszem. (Legfeljebb átírom majd a bejegyzést, ha meggondolom magam.) Sokat arról, hogy mennyire élveztem a térbeli munkát sok év síkban gondolkodás után. Arról is, hogy ez megterhelő is volt egyben, és sok berozsdásodott szkillem kellett újra elővenni, hogy mindent úgy tudjak összerakni, ahogy elgondoltam. (Büszke vagyok rá, hogy hónapokon keresztül semmi nem esett szét, pedig van jó pár finom és sérülékeny része is az építménynek.) Arról, hogy a műhelyembe zárkózva milyen beszélgetéseket folytattam munka közben az ország más szegleteiben lakó rég látott barátaimmal, vagy milyen előadásokat hallgattam, amiket majd más munkákhoz használok fel „olvasmányként”. Nagyon intenzív és izgalmas időszak volt.
A fotókon, amiket mutatok nem látszik, de a két alsó polc soron a Tarot 38,5 lapjai kaptak helyet, részben mint a Mezsgye installáció grafikai előzménye (több kártyalap részlete megjelenik az építményben is, mint a „mese” szereplője) részben azzal a szándékkal, hogy egyszer, egyben is bemutassam a kártyáimat, amire grafikai sorozatként tekintek, és se ezelőtt se ezután nem valószínű, hogy bárhol is mind a 78 lapja egyszerre szerepel majd. Bár, ki tudja. Bár, nem egy maintstream művész téma. (Direkt csináltam.)
